Péter Pál Polgárház Kiállítóhely - Szentes

Péter Pál Polgárház Kiállítóhely bemutatása

A Petőfi Sándor utca és az Iskola utca sarkán álló épület az egykori Úri utca rangos polgárházainak legszebb, műemléki igénnyel megmentett objektuma. Homlokzata toszkán oszloppilaszterekkel tagolt, nyilas díszű ab-lakrácsai, klasszicizáló hatásra utalnak, András-keresztes „legényszöktető” ablaka és sziromdíszes zászlótartója romantikus beütést mutatnak. Az utcára „kikönyöklő” tégla-építkezés szép példája 1830 körül épület. A Károlyi-uradalom gazdatisztjének lakóhelye volt, a családi szájhagyomány szerint Szendrey Ignác, Petőfi Sándor apósa is lakott benne; egy időben itt ringott Petőfi Zoltánka, a „Sasfiók” bölcsője is. A „Z” alakú négyszög-oszloptornác jellegzetes szentesi díszkert-udvarra nyílik.

Berendezését a borkereskedő Czukermann, valamint a Szepességből idenősülő cipszer Pollácsek (1904-től Péter) család világias ízlése alapján, a rokonsághoz tartozó csongrádi Tasnády- és a fábiáni Károlyi-, valamint a helybéli Piti-, Pataki- és Szojka családok bútorai határozták meg.
A dolgozószobából – a vagyonszerző Péter Albert ügyvédi irodájából – 1920 körül rendezték be a legkisebb fiú, az eredetileg gyógyszerész Péter Pál Ottokár orvosi rendelőjét. Korabeli bútorzata őrzi műszerein kívül az egykori vármegyei kórház orvostörténeti gyűjteményének egy részét is. Tovább a lakás céljait szolgáló ebédlőszalon, szülői háló- és gyermekszoba térsorát még a századvég jellegzetesen egyedi bútorzata kíséri. A tornácon a szentesi polgárházak építészetét, a zárt verandából lett nyári nappaliban a Péter-család történetét, az udvari folyósón pedig a szentesi polgárházak kertkultúráját bemutató tablók egészítik ki. A régi gazdasági udvarban az istállók és garázs, valamint cselédház helyén pedig a múzeum kutató-háza és kőtára áll.

A sarokszoba, az ún. nagyebédlő romantikus bútorzatához tartozik az egyedi vaslemez kályha is, mely a szomszédos szalont öntöttvas díszrácsokon keresztül, a falon áttört légcsatornával fűtötte.Tárgyai az ünnepi családi asztal és annak környezetét jelenítik meg. A szalonnak biedermeier bútorzata van, és a két szoba együttese alkalmas volt arra, hogy azokban két zongorát helyezzenek el. A család gazdag kottatára híven jelképezi az egykori zene-délutánok és kamaraestek színvonalát. Tárgyai a házi muzsikálás korabeli eszközeiből tevődnek össze, és kiegészülnek a gépzene kezdetleges polgári eszközeivel is.

A szülői háló késői rokokó-utánzatú, fehér-aranyozott díszű bútorait biedermeier szófa, és ugyancsak fehér, népies babafürdető pad egészíti ki. Itt áll a másik egyedi vaslemez kályha, mely a szalont is fűtötte. A szobák tárgyai a személyi higiéné egykori világát idézik.
A zárt veranda, a tornácról nyílva a fürdőszobával, elfogadó szalonnal és a szülői hálóval szomszédos, a kert fókuszára teljes üvegfallal néz. Ez volt a szűk család hétköznapi élettere. Bútorzata a polgári kényelmi berendezésekkel van kiegészítve. Téli növénydíszei a szentesi polgárházak hagyományos flóráját idézik. A fürdőszobát a nagyebédlő tapéta-ajtaja rejti el, és mint ilyen, egyelőre még nem tartozik a bemutató térhez. Eredeti berendezését a Péter család nem őrizte meg, mert folyton modernizálta azt. Rekonstruált tárgyai még restaurálásra várnak.

A gyermekszoba eklektikus bútorzata a Péter fiúk (Zoltán, Pál-Ottokár) legény-szobájának bútorzatát tartalmazzák. Műtárgyai a századelő játékaiból és iskolaszereiből állnak össze. A legnagyobb fiú, Péter Ernő ügyvéd, Szenes mártírjának emléktáblája az udvari ablak előtt, a régi konyha falán található. A festmények és grafikák részben eredetiek, tematikus kiegészítésük a Koszta József Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből valók.

A ház udvarának kertje közepén nyolcszögletű nyári pavilon épült, körülöleli egy rózsalugas és egy gyógynövénykert. Pincéjében, mely az orvosi rendelő és a nagyebédlő alatt húzódik, valamikor a „dézsmaborokat” tárolták.